Figyelem!
A megtekinteni kívánt tartalom inaktív.
Recenzió Rozgonyi Ferenc „Klinikai, járóbeteg-szakorvosi és háziorvosi mikrobiológiai gyorsdiagnosztika” című könyvének I. kötetéhez[2007.01.22.] - MGYIGYIT - Hírkategória: Általános Az öt szerző által írt, és számos klinikai illetve elméleti orvostudományi lektor által fémjelzett könyv három részre tagozódik.
Az első részben szervek-szervrendszerek szerint sorra veszi a bakteriális infekciókat (Bőr, szem, légutak, emésztőrendszer, női és férfi nemiszervek, húgyutak, hashártya és hasüreg, véráram, idegrendszer, sepsis, nosocomiális fertőzések.). A fejezeteken belül tárgyalja a normális baktériumflórát, a szervrendszeren szokásos fertőzések pathomechanizmusát és pathogenesisét, a vizsgálati anyagvételt, az ehhez szükséges eszközöket, a transzport ideális módját (táptalajok és közegek), az anyagvétel technikáját, a mintavétel és szállítás lehetséges hibáit. A fejezetek végén példákkal segít a bakteriológiai lelet klinikai értelmezésében. Ez a szellemes összeállítás igen hasznos a klinikusnak, mert felhívja a figyelmet a hibalehetőségekre, segít a leletet beilleszteni a klinikai képbe, emellett terápiás tanácsot is ad.
Mintaként (lerövidítve) ismertetem a pharyngitiseknél szokásos bakteriológiai leletek értelmezését: 1. Normál flóra, kórokozó baktérium nem tenyészett ki. Lehetőségek :a pharyngitis oka a/. vírusinfekció b/ légszennyeződés (pl. dohányzó szülők csecsemője) c/ N. gonorrhea a kórokozó orális sex esetén (a szokásos táptalajon nem tenyészik) d/ helytelen mintavétel. 2. A-csoportú Streptococcus pyogenes + antibiogram: acut vagy krónikus fertőzés vagy baktériumhordozás. A betegre és környezetére veszélyes. Teendő:Acut fertőzés esetén szisztémás kezelés az antibiogram alapján. (Mellékelve látjuk a hazai törzsek antibiotikum érzékenységét). Befejezése után 1 héttel kontrolltenyésztés. 3. Normál flóra mellett S. aureus+antibiogram: a/Virusfertőzés társfertőzése b/immundeficiens beteg fertőződése c/ kórokozóhordozás. Mindegyik veszélyes a betegre és környezetére. Teendő:Lokális jódkezelés és szisztémás antibiotikus kezelés az érzékenység alapján. Befejezése után 1 héttel kontroll. 4. Normál flóra és E.coli vagy Proteus: a/ széklettel szennyezett a szájflóra b/ széklettel szennyezett az ivóvíz 5. Normál flóra+Candida+ antibiogram: a/ a csecsemő sooros, amire vírusfertőzés rakódott b/ a beteg rendszeres élesztőfogyasztó c/ előzetes szélesspektrumú antibiotikum szedése d/ immunsuppresszív kezelés e/ celluláris immundefficiencia f/ kis csiraszámnál a leletnek nincs jelentősége g/ rosszul illeszkedik a beteg protezise.
Hasonló logikával tárgyalja a könyv a többi szerv bakteriológiai fertőzését is. Saját megfigyelés alapján táblázatban ismerteti az adott kórképet hazánkban leggyakrabban okozó baktériumokat, és táblázatból olvashatjuk le ezen baktériumok antibiotikum érzékenységét is az Országos Epidemiológiai Központ anyagából. Mindkét adat értékes a klinikus számára az optimális kezelés megválasztása szempontjából. Irányelveket olvashatunk az adott szervek speciális kezelésére vonatkozóan is.
A légúti fertőzéseknél például a következőket: Az antibakteriális szer legyen hatásos a kórokozóra, választódjon ki a légutak nyálkahártyáján és a sinusok serosáján, nagy koncentrációt érjen el a középfülben, a tonsillában és a tüdőszövetben, lehetőleg szűk spektrumút válasszunk, ami nem pusztítja el a normál flórát, nem ototoxicus, nem teratogén és kevés mellékhatást okoz.
Javaslatot találunk arra is, hogy a forgalomban lévő antibiotikumok közül mit válasszunk, hogy a kezelés ezeknek a céloknak lehetőség szerint megfeleljen. Taglalják a fejezetek a klinikai és járványügyi teendőket is.
Értékes az az összeállítás, amely a baktériumok kimutatására szolgáló gyorsteszteket ismerteti, megjelölve a gyártót illetve a forgalomban lévő teszt nevét.
A II. rész az antibakteriális szerekkel foglalkozik. Bevezetőben ismerteti az alapfogalmakat (bakteriostatikus és baktericid szerek, célzott kezelés, MIC stb.). Táblázat mutatja a leggyakoribb mikroorganizmusok természetes érzékenységét és rezisztenciáját az egyes antibiotikum csoportokra. Összefoglaló táblázatok készültek az antibakteriális szerek támadáspontjáról és hatásmechanizmusáról, valamint a hazánkban forgalomban lévő gyógyszerkészítményekről. Utóbbi segít az azonos hatóanyagtartalmú, különböző elnevezésű szerek között az eligazodásban. Tanácsokat kapunk a racionális kombinációkról. Külön fejezet szól a minimális gátló koncentráció klinikai jelentőségéről. Több mint 20 oldalon olvashatunk az antibiotikum rezisztencia formáiról és kialakulásáról. Táblázatok ismertetik a keresztrezisztenciákat is.
A III. rész a mikrobiológiai laboratóriumi munka alapjait tartalmazza. Szó esik a festésekről, az immunfluorescens módszerekről, a molekuláris genetikai lehetőségekről a kórokozó azonosításában, a tenyésztésekről stb. Ez az áttekintés is a klinikus szemszögéből készült, megvilágítja az egyes esetekben javasolt vizsgálatokat, azok értékét és korlátait.
Rozgonyi professzor stílusa világos, és élvezetes. A recenziót elvállalva kicsit szorongtam a több mint 400 oldaltól, de olvasása igazi intellektuális örömet okozott. A kívánt adatok megtalálását kiváló, részletes tartalomjegyzék segíti. A 290 tételből álló irodalomjegyzék nemcsak a kitekintést segíti. Külön érdeme, hogy felöleli a hazai klinikusok infekcióval foglalkozó közleményeit, így hozzásegít a hazai helyzet, és a hazai szakemberek megismeréséhez is.
A könyv a modern mikrobiológiai ismeretek kiváló, hiányt pótló összefoglalása. Emellett nagy érdeme gyakorlati szemlélete, az ismeretekből azt hangsúlyozza, ami a klinikus számára fontos és érdekes. Bár több szerzős mű, a munka kilenctizedét Rozgonyi professzor vállalta. Számomra imponáló, hogy a tudomásom szerint gyakorló orvosként pályafutása során nem dolgozó mikrobiológus ilyen klinikai szemlélettel rendelkezik. Mivel egy helyen és közel egy időben képződtünk, büszke vagyok alma materünkre és munkahelyemre, a debreceni Egyetemre, hogy ilyen, egy hosszú pályára kiható útravalót és szemléletet adott számára.
Kiknek ajánlom a művet? Infekcióval valamennyi klinikus találkozik, minden szakma művelője tanulhat belőle. Különösen hasznos lehet a szakvizsga előtt állóknak, de szükséges a szakorvosoknak is az ismeretek megújításához. Egyaránt fontos az alapellátásban és a kórházban dolgozó kollégáknak. Még egyszer kiemelem, hogy saját adatok alapján tartalmazza az egyes kórképek hazánkban gyakori kórokozóit és ezek antibiotikum érzékenységét, ami így összesűrítve egyebütt nem elérhető, fontos tudás. De helye van a könyvnek a nővéroktatásban is, hiszen a mintavétel technikai kivitele az ő feladatuk, és itt részletes leírást találnak ennek optimális kivitelezésére. Ott tehát a mű helye minden gyermekintézmény polcán, és melegen ajánlom az orvostanhallgatóinknak is. Ők nemcsak a vizsgákra felkészüléskor forgathatják haszonnal (a mikrobiológia mellett jóformán minden klinikai tárgyban), hanem segíti helyes látásmódjuk kialakítását is az orvos és a baktériumok közötti folyamatos küzdelemben.
A könyv a Medicina könyvesboltokban kapható, vagy megrendelhető a HOM-IR Kft, 1194 Budapest, Vásár tér 15. postai címen, illetve a rozfer@net.sote.hu e-mailen, vagy a www.homir.hu honlapon, melyen részletesebb szakmai információt is lehet kapni.
Recenzió Rozgonyi Ferenc „Klinikai, járóbeteg-szakorvosi és háziorvosi mikrobiológiai gyorsdiagnosztika” című könyvének I. kötetéhez.
(Bacterialis fertőzések diagnosticája)
(HOMIR Kft. Budapest. 2006. szeptember)
Dr. György Ilona
egyetemi docens, gyermekideggyógyász, gyermekgyógyász
